A Leövey Akadémia sorozatában vendégünk volt Kreet Paljas, a Magyarországi Észt Intézet igazgatója és Bereczki András az ELTE Finnugor Tanszékének vezetője.
Észtország oktatási rendszere a 2018-as PISA felmérések szerint Európában a legeredményesebb és világviszonylatban is az élvonalban van mindhárom területen (szövegértés, matematika, természettudományok). A megtett útról, az oktatás szerkezetéről, a tudás társadalmi megbecsüléséről, a digitális mindennapokról, a felzárkóztatás szokatlan gyakorlatáról tartottunk kötetlen beszélgetést február 24-én délután. A lelkes hallgatóság - tanárok, társadalomismeret fakultációsok, a finnes csoport - örömmel hallgatta az előadók személyes történeteit is.
A nyelvrokon észtek lélekszáma 1,3 millió fő. Észtország 1991-ben állította helyre függetlenségét, majd szinte azonnal elindította az informatikai forradalmat. 2004 óta tagja az EU-nak és a NATO-nak, 2011-ben csatlakozott az eurozónához. Az oktatás jelenleg is a független Észtország stratégiai ágazata, az OECD átlag kétszeresét fordítják erre a szektorra, ebben teljes konszenzus volt és van a politikai pártok között, a nemzeti tantervet 20 évvel ezelőtt dolgozták ki. A finn modell szerint átalakított közoktatás (9 év általános iskola + 3 év gimnázium) minden eleme ingyenes. Az általános iskolai képzés három szakaszra oszlik (1-3., 4-6., 7-9. osztály)
A tankötelezettség 17 éves korig tart. A közoktatási intézményeket az állam vagy az önkormányzatok tartják fenn, esetleg alapítványok vagy az evangélikus egyház. A középfokú oktatás valamennyi formájából van továbblépési lehetőség a felsőoktatásba. A PISA mérések arra is rávilágítottak, hogy az észt iskolarendszer kiválóan alkalmas a társadalmi hátrányok tompítására. Figyelemre méltó továbbá, hogy a PISA-ban alul teljesítők aránya elenyésző. Az oktatás alapja, hogy a digitális kultúra már azt észt mindennapok részévé vált (a közigazgatás szinte teljesen digitális, az észtek évek óta online szavaznak, vallják be az adót, írják át a kocsijukat, robottechnikát már az általános iskola második osztályában tanítanak). Az iskolaigazgató és a szaktanár nagy szabadsággal rendelkezik, és siker esetén nem marad el az elismerés sem. A tanárok társadalmi elismertsége jó úton halad, a kormány egy éven belül kétszer emelte a fizetéseket. A pedagógusképzést a kreativitásra és a digitális tananyagfejlesztésekre alapozzák. Vannak természetesen megoldandó problémák is. A tanári pálya elnőiesedik, magas a nyugdíj közelében lévő korosztály aránya. A szakiskolákban jelentékeny a lemorzsolódás. Az oktatás nem mindig képes sikeresen követni a munkaerőpiaci mozgásokat.
